A 2020. január 1. napján hatályba lépett szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény egyértelmű célként jelöli ki, hogy a szakképzésben részt vevő tanulók a munkavégzéshez szükséges gyakorlati tapasztalatot ne tanműhelyben, hanem valós ipari körülmények között szerezzék meg. Ebben segít a duális képzőhely.
A duális szakmai oktatás lehetőséget biztosít korszerű, átfogó tudás megszerzésére úgy, hogy a tanuló a munkavégzésért jelentős összegű munkabérben részesül.
A duális képzés olyan középfokú szakképzési forma, amely során az intézményben, illetve a munkaerőpiaci szereplőknél, cégeknél folyó szakmai oktatás párhuzamosan, egymást kiegészítve történik. Duális szakmai oktatásban a szakirányú oktatást biztosító vállalatnál a tanuló gyakorlatot szerez, megismeri a vállalati kultúrát, versenyképes tudással és gyakorlattal lép a munkaerőpiacra a tanulmányai befejezése után.
A 2020. január 1. napján hatályba lépett szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény egyértelmű célként jelöli ki, hogy a szakképzésben részt vevő tanulók a munkavégzéshez szükséges gyakorlati tapasztalatot ne az iskolapadban, hanem valós üzleti körülmények között szerezzék meg. Ebben segít a duális képzőhely.
A duális szakmai oktatás lehetőséget biztosít korszerű, átfogó tudás megszerzésére úgy, hogy a tanuló a munkavégzésért jelentős összegű munkabérben részesül.
A duális képzés olyan középfokú szakképzési
forma, amely során az intézményben, illetve a munkaerőpiaci
szereplőknél, cégeknél folyó szakmai oktatás párhuzamosan, egymást
kiegészítve történik.
A saját munkavállalók képzésének, továbbképzésének ösztönzése, megkönnyítése érdekében a duális szakmai oktatás mellett új lehetőségként jelenik meg, hogy ha a nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben valaki párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál az általa elkészített képzési program alapján is teljesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül-e. Ebben az esetben a munkaszerződést úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a munkabér mértékét. A felek úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevőt szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg. Az így módosított munkaszerződést a vállalat által megköthető szakképzési munkaszerződések számának meghatározásakor nem kell figyelembe venni.
A munkáltató számára ez a megoldás azért is előnyös, mert a munkavállaló után a szociális hozzájárulási adókötelezettség csökkentésére jogosult, továbbá a munkabér arányos része után fizetendő közterhek a szakképzési munkaszerződés alapján fizetett munkabérre vonatkozó szabályok szerint csökkennek.
Töltőállomás üzemeltetői részére a releváns oktatása a KERESKEDELMI ÉRTÉKESÍTŐ szakma. Ez egy szakmunkás végzettséget biztosító oktatás, amelyhez az összes tárgyi eszköz ténylegesen meg is található a töltőállomásokon és a képzéshez megfelelő kompetenciával rendelkező munkatárs(ak) tényleges oktatói szerepkört is képesek betölteni a vállalkozásban.
Kereskedelem ágazat képzése, amely szakképzettség megszerzésével zárul. A kereskedelmi értékesítő a korszerű eladástechnikák alkalmazásával kiszolgálja és tájékoztatja a vásárlókat. Értékesítési stratégiája a vevői igényeken alapul, tevékenysége kiterjed továbbá az áru beszerzésére, átvételére, készlet kezelésére, állagmegóvására és a környezetvédelemre. Ajánlott minden fiatal számára, aki szeret emberekkel foglalkozni, szereti a változatos kihívásokat, ösztönzi a kereskedelem dinamizmusa, fontos számára a hosszú távú karrierlehetőség.
KOMPETENCIAELVÁRÁS
· Önállóság, felelősségtudat,
· kommunikációs készség,
· csapatban való együttműködés,
· precizitás, problémamegoldó képesség,
· jó kapcsolatteremtő képesség,
· empátia,
· digitális eszközök készségszintű használata.
A SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ
· komplex értékesítői feladatot lát el;
· felméri a vásárló igényeit, bemutatja az árut és a lehetséges kapcsolódó szolgáltatásokat, tanácsaival segíti a vásárlót a döntésében;
· közreműködik az árubeszerzés folyamatában, előkészíti a megrendelést és megrendeli az árut;
· ellátja az eladásra kerülő áruk átvételével, raktározásával, készletezésével és állagmegóvásával kapcsolatos feladatokat;
· kialakítja és fenntartja az üzlet polcképét;
· kezeli a kereskedelmi egységekben használatos szoftvereket és mobil alkalmazásokat;
· szakszerűen használja a pénztárgépet.
Ha a szakmát tanuló saját munkavállaló az eredeti munkaköri feladatait is ellátja – munkaidő kedvezményt kap -, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér, illetve szabadság mértékét. Ezáltal a módosított munkaszerződés már szakképzési munkaszerződésnek minősül.
A szakirányú oktatásra eső munkaidő után járó munkabér összegét a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) kormányrendelet szabályozza. A munkaszerződés-módosítással nem keletkezik újabb munkaviszony, csupán kiegészül korábbi a szakképzésre vonatkozó tartalommal. A (korábbi) munkaköri feladatainak ellátása fejében járó munkabér és a szakirányú oktatásra eső munkaidő után járó munkabér összegének együttesen kell elérnie legalább a minimálbért.
A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye - A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. tv. (Szocho tv.) 17/A §.
(4A) bekezdés szerint a szakirányú oktatás adókedvezményét az érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel az Szt. alapján szakképzési munkaszerződést köt.
A szakirányú oktatás adókedvezménye szempontjából tehát a Szocho tv. 17/A § (4) bekezdését kell figyelembe venni, és a hivatkozott rendelkezés az adókedvezmény feltételeként nem köti ki, hogy kizárólag duális képzőhelynek minősülő munkáltató érvényesítheti az adókedvezményt. Az Szkr. hivatkozott rendelkezése úgy teszi lehetővé a saját munkavállaló szakirányú oktatását, hogy a felek az eredeti munkaszerződést módosítják a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó speciális szabályok figyelembevételével. A módosult munkaszerződés az Szkt. 83 § (1) bekezdése szerint szakképzési munkaszerződésnek minősül.
A szakmajegyzékben szereplő szakmákra vonatkozó adókedvezmény mértékét úgy határozzuk meg, hogy az önköltséget (2021. január 1-től 1.200.000 Ft/fő/ év) megszorozzuk a súlyszorzókkal (Szkr. 332/A. § szerinti szakmaszorzó és évfolyami szorzó). Az így kapott összeget elosztjuk az adott év naptári napjainak számával, így kiszámoltuk a szakirányú oktatás arányosított önköltségének egynapi mértékét.
A saját munkavállaló szakirányú oktatása esetén adókedvezményt minden olyan munkanapra érvényesíthet a munkáltató, amikor a munkavállaló munkabérre jogosult, és az adott munkanapon nincs szakképző intézményben szakirányú oktatása.